Egyetlen utunk ahova autóval mentünk, így kötetlenül szabtuk meg az útvonalat és a pihenőket. Így volt lehetséges, hogy az oda és visszaúton is útba ejtettük a Garda tavat. Ez hatalmas élmény volt és sok pluszt adott mobilitásunkhoz. Első nap Sirmionéban szálltunk meg, ami egy tündéri kis város egy félszigeten. A központjába nem is lehet gépjárművel közlekedni, csak a hivatalos elektromos kisbuszok szállítják az utasokat, vagy gyalogol az ember. Annak ellenére, hogy esős időjárás volt, tulajdonképpen szinte egész mobilitásunk alatt, semmit nem vont le a település értékeiből, még fürödtünk is a tóban.

Cremonába érve Francóval és csapatával folytattuk a velencei beszélgetéseket, csak már helyi adottságokkal fűszerezve. Az Ottagoni Cremona Sportegyesület, akárcsak mi, versenyspotból fejlődött át és ma már a szocializációra és a mindenki által elérhető szórakozásra összpontosít. A közösen a jövőbe való befektetés érdekében programjukkal (mindenki szabadon és akadályok nélkül élhesse át a sportot) új koncepciót tettek a sportba, mely a jövőbe való befektetésből ered.

Edzések terén is új szemlélettel találkoztunk nemcsak az edzés előtti bemelegítésre, az edzésen a feladatok intenzitására, és az edzés végén a nyújtásra szentelnek nagy figyelmet, hanem, hogy különböző életkorú, fizikumú csapattagok, különböző gyakorlatokat kapnak a bemelegítés és a nyújtás során, de az evezés során is vannak külön gyakorlatok a különböző képességű sportolóknak.

Ami még nagyon tanulságos volt, hogy más mentalitással állnak hozzá az edzéshez, mint amit itthon megszoktunk. Edzésen koncentrálnak az adott feladatra, és csak edzés után kezdenek el a magánéleti dolgaikról beszélgetni, de akkor hosszasan időznek még egymással, nem rohannak haza egyből edzés után. Teljesen más a mentalitásuk a sportoláshoz, sokkal fontosabbnak tartják a sportolást, mint a magyarok, de nem az eredményeket hajszolják, és nem akarnak mindenben versenyezni, sokkal inkább a fizikai közérzet javulása a céljuk a sportolással. Sokkal több időt szánnak a rekreációs sportolásra, egy héten 2-4 alkalommal sportolnak a klub tagjai, és nem csak egyfajta sportot űznek, hanem a sárkányhajózás mellett futnak, vagy kerékpároznak, vagy úsznak, vagy gyors tempóban sétálnak heti 1-2 alkalommal, mindenki a neki megfelelő  intenzitásban.

Érdekes volt még számunkra a rehabilitációs programjuknak. Ez egy külső szakértő bevonásával történt, másik helyszínen, nemcsak OCS tagoknak. Itt, a különböző sérülésekkel küzdő embereket integrálják vissza a sportba, melyhez a jóga alapelveit használják. Mindennek megszervezése hatalmas precizitást és odafigyelést igényel, hiszen a megjelenő 20-30 fő más- más problémával jött. Voltak, térd-, boka-, gerinc- és hátproblémával, sőt prosztata rákkal küzdő emberek is. Végtelen nyugalommal és odafigyeléssel csinálták a gyakorlatokat, melynek elemei főleg nyújtásból álltak. Bár a két alkalom eltért, egyikben légzéstechnikát is gyakoroltunk, alapvetően a teljes test alapos, lassú, fokozatos és részenkénti átmozgatásáról szólt. Szeretnénk ezt is beépíteni edzéseinkbe, hiszen a mobilitás során azt tapasztaltuk, hogy ebben a klubban, a tagok több időt, energiát szánnak a rekreációs sportolásra, ami az egészségükben is megmutatkozik. Elmondásuk szerint a heti 2-4 sporttevékenységtől fittebbnek és életvidámabbnak érzik magukat, amihez hozzátartozik, hogy nagyon jó közösséget is alkotnak. Ennek a szemléletnek a saját gyakorlatunkba való beültetése nem könnyű feladat, függ az egyének életkörülményeitől is, de törekedni fogunk arra, hogy megpróbáljunk egy kicsivel több időt tölteni a sportolással, és a rekreációs még jobban előtérbe helyezni. 

Hazafelé a Garda-tó északi részén szálltunk meg Riva de Gardában. Az út a tó két partján felejthetetlen élményeket nyújtott.